Uzoni Református Egyházközség Hivatalos Honlapja

Tavaly indult útjára ez a tanulók és a szülok számára is nagyon hasznos rendezvény. Hasznosnak azért minosítjük, mert a hagyományorzés áll a központjában. Kettos módon közelítették meg ezt a témát a rendezo pedagógusok: egyrészt kiállítást, bemutatót rendeztek a régi és már elfeledett mesterségek helyben megorzött tárgyi anyagából, másrészt arra késztették a gyermekeket - kicsinyeket és nagyobbakat egyaránt -, hogy saját munkáikat, olyan általuk készített tárgyakat hozzanak az alkalmi kiállításra, amelyek alkotóképességüket bizonyítják.

Sok szempontból igen hasznos fórum színhelye volt a nagyközség. Az egyházi rendezvényről az egyházmegye ifjúsági előadójával, Ungvári Barna András fungens uzoni református lelkipásztorral beszélgettünk. A találkozó közös munka révén jött létre, ugyanis része volt benne a Sepsi IKE-nek, elnökének, Székely Istvánnak is. Témája, tanulsága, hozadéka messze mutató, a részt vevő fiatalok pedig - földrajzilag - átfogták Alsó-Háromszék és az Oltfej régióit.

Január és február eseményeit-híreit, tudnivalóit részletezi a most indult Uzoni Hírlap első száma. A lap kéthavonta fog megjelenni, és magát az ,,ingyenes tájékoztatók? kategóriába sorolja. Pedig alig hisszük, hogy ne akadna olyan helyi olvasó, aki ismerve a költségvetés kereteit, ne áldozna egy olyan négy oldalon megjelenő lapra, amely egyfajta határkövet jelent Uzon község történetében.

<!--[if !vml]-->Egyre kevésbé kezd fontos lenni mifelénk, hogy farsangkor megtartsák a hagyományos maszkás felvonulást, karnevált rendezzenek a gyermekeknek, és az előkészületek alkalmával tanítók és tanárok, idősebb értelmiségiek és falusi asszonyok kiássák a feledés rétege alól azokat a szokásokat, amelyeket székelymagyar népünk tavaszvárás idején, a kerti és a mezei munka megkezdése előtt hagyományosan mûvelt, szokásrendjén tartott.
Ezért gondoltuk fontosnak felfigyelni az uzoni református egyház szervezésében megtar­tott, hagyományos kosaras farsangi bálnak nevezett, teljesen összefüggő és előre elkészített szövegkönyv alapján összeállított népi játékra. Mi több: résztvevőinek, játékosainak életkora a 60 és a 80 között váltakozik! A válasz, amit ezek az idősebb korú, de kedvüket nem vesztett emberek, a nőszövetség és a dalárda tagjai felekezetre való tekintet nélkül adtak, arra felelt, hogy mi maradt meg még Alsó-Háromszéken, a korán polgáriasodott Uzonban és környékén a régiből, a tiszta forrásból, mind szokások, mind az énekek tekintetében. A munkára, adatgyûjtés alapján, Szabó Margit és Ungváriné Szakács Judit vállalkozott, ők írták meg a szövegkönyvet. Ha a tavaly a fonót, annak szokásait elevenítették fel, akkor ebben az évben a székely lakodalmast - úgy, ahogyan ebben a régióban lezajlott. A vőfélyt egy olyan személy mutatta be, aki ezelőtt harminc évvel megírt szöveget mondott el. Azt is méltányolni kell, hogy a mûsort 165 érdeklődő nézte végig a Jókai Mór Mûvelődési Ház szép termében - jegyezte meg a település református lelkésze, t. Ungvári Barna András.
Uzontól nem messze, a szomszédos Bikfalva is a hagyományosat, az értéket, a ­maradandót és nem utolsósorban a mûvészit kereste ezekben a tavaszi népi szokásokban. Lapunk említette már, hogy a Kerezsi család farsangi maszkgyûjteményt állított ki. Ábrahám Csaba tanácstag is bekapcsolódott a szervezésbe. A gond­dal felöltöztetett maszkurákat olyan zsûri értékelte, melynek tagjai között tisztelhették az egyik eljövendő testvértelepülés, Tolna város polgármesterét és Kiss Géza vállalkozót. A megérdemelt második díjat a cigányok csoportja vitte el. Zenélt a Sógor együttes Sepsiről, házi és gyümölcstortát sorsoltak. A vigadalom hajnalig tartott, a kosarasbál kosarai kiürültek.
Kisgyörgy Zoltán